Mutasd meg 20 – Rencsevics Máté

Sorozatunk elérkezett utolsó részéhez. Egy olyan játékos következik, aki a kezdetektől végigkísérte a NSL megszületését, egy igazi revansbetyár…

Mutasd meg, hogy jobb vagy mint…
Rencsevics Máté (Blood and Honor)!

1. A kezdetek óta a hazai beerpong képviselője vagy. Csapatotok állandó NSL résztvevő és mindig esélyes is. Az előző szezont hogy értékelnéd?

Tanulságosnak és rendkívül érdekesnek találtam, bár egy kicsit csalódott vagyok. Ezt már Krisz csapattársam is elmondta annak idején, hogy abból a kis csapatból indult el az MSE és a bajnokság amit többek között mi szerveztünk össze a TF kollégiumban, hol az egyik társaságnál, hol a másiknál. Ehhez képest már a tavalyi szezonban, de az ideiben főleg jó azt látni, hogy mennyi új ismerősünk lett, hiszen hiába szeretünk mi nyerni, nekem ez a fontosabb.. Nem tudnék úgy elmenni egy tornára, hogy mindent kizárok, és csak a győzelemre koncentrálok és nem pedig kikapcsolódásnak szánom azt az estét. De ez nem jelenti azt, hogy nem lettem volna boldogabb, ha több versenynél állhatok a dobogón tavaly és többször érnék idén döntőbe. Sajnos azt látom magunkon, hogy vannak hullámvölgyeink, ezeket kell elkerülnünk.

2. A idei idényben stabil teljesítményt hoztok, top10 ben vagytok, de a dobogó tetejére még nem sikerült felállni. Mit gondolsz, mi kell ahhoz, hogy meg legyen a közeljövőben?

Hát, ezzel a stabilnak mondott teljesítménnyel jelen pillanatban muszáj vitatkoznom 🙂 Egyrészt a Blood and Honorral még valóban nem, de a Blood and Kondi formációval, Zsombival karöltve, a 26 csapatos veszprémi versenyt nyertem. Másodszor, és komolyabbra fordítva a szót, sajnos az utóbbi két versenyünk köszönőviszonyban sem volt az elvárásainkkal. A csoportból sem jutottunk tovább, ami két egymást követő versenyen még soha nem fordult elő a Blood and Honorral, semmilyen formációban, úgyhogy össze kell kapnunk magunkat. Ahhoz, hogy a közeljövőben jobb eredményeket érjünk el , úgy gondolom sok változásra van szükség, elsősorban fejben, nem pedig tudásban. Hajlamosak voltunk mindig arra, hogy ha bizonytalanul kezdünk, akkor görcsösebben állunk oda minden dobáshoz, de ez most tetőzött nálunk…. Ha ezt el tudjuk engedni, és újra magabiztosan és könnyedén tudunk dobálni, na akkor félni kell tőlünk. Egy felpörgető kisebb siker jól jönne, mondjuk a Top5-ből megcsípni egy csapatot.

3. Mit gondolsz a végső esélyekről? Gondolom a ti fejetekben is ott motoszkál az országos döntő…

Persze, hogy motoszkál! Főleg, hogy mivel mindannyian dolgoztunk nyár elejétől kezdve, így nem tudtunk elmenni tavaly… Én úgy gondolom, hogy ha másra nem volt jó a már említett utolsó két verseny, akkor arra igen, hogy bebízonyítsa, mindenkinek lehet rossz napja, vagy éppen egy olyan, amikor tudásán túl teljesít így úgy gondolom bárki esélyes lehet a végső győzelemre. Bár úgy gondolom nagy csodát nem kell várni, az NSL ranglista Top10-15 csapatát tartom esélyesnek. Remélem tudunk olyan formát produkálni mint a szezon legelején, ahol 3 versenyből kettőn dobogón tudtam állni. Reméljük fel tudunk nőni azokhoz a csapatokhoz, akik jelenleg előttünk állnak a bajnokságban és tudunk jó meccseket játszani, ezáltal tovább fejlődni. Kiemelném itt a B1 csapatát, a srácok jönnek még nekünk legalább egy olyan döntővel amilyen az r33-ban játszottunk. A végső cél természetesen a győzelem az országos döntőn!

+1. Végül pedig egy kérdés egy nagy riválistól, Vető Dánieltől (B1):
“Talán mindenkinek feltűnt,hogy az utóbbi pár versenyen csak és kizárólag zenével a fülben állsz az asztal mögé. Én arra lennék kiváncsi,hogy honnan jött az ötlet és milyen zene pörög a játék közben? És még azt is szeretném megkérdezni,hogy melyik a kedvenc állatod?”

Danitól hasonló kérdéseket vártam , ezek királyak 😀 Az ötlet onnan jött, hogy az r33-ban folyamatosan zaklattam a Zsombit, hogy amikor mi játszunk szóljon olyan zene amit szeretek. Ez nem kicsit volt idegörlő, és ahogy várható volt, beindított egy Duna TV Kívánságkosár szintű dolgot. A végső indok a saját zeném mellett a Semmelweis Open lett, ahol a legelső meccsünket a Dicsőség és Kondival játszottunk, tehát a régi barátainkkal. Észrevettem magamon, hogyha Robi ellen kell játszanom, nagyon zavar a dumája, és ezt ő is tudja rólam. Így próbáltam védekezni. Azóta van amikor működik, van amikor nem, de mindenképp felpörget.Gyors számokat max. hangerőn üvöltetek a fülembe, több stílusban… System of a Down, Paramore, Linkin Park, Blink182, Metallica…. Az állatos kérdésre több válasz is eszembe jutott Imádom a farkasokat, egészen kicsi korom óta, de a kedvenc állatom azt hiszem Kovács Bálint “Kutyabé” a Call me Maybe-ből :D:D