Mutasd meg 18 – Liba Gergő

Mutasd meg, hogy jobb vagy mint…
Liba Gergő (Call Me Maybe)!

1. A Call Me Maybe első versenye volt a tavalyi NSL nyitány, és sikerült is győzni a Semmelweis Openen. Mennyire volt várt ez a siker?

A tavalyi Semmelweis Open nem csak a Call Me Maybe, hanem az én első versenyem is volt, ebből kiindulva a siker teljesen váratlanul ért. Nem sokkal a verseny előtt alakult meg a csapatunk, és én ekkor még csak ismerkedtem a játékszabályokkal. Nagyon kevés dobás volt a kezemben és a versenyek hangulatához egyáltalán nem voltam hozzászokva. Ennek ellenére nagyon tetszett az egész légkör, és sokszor szerencsével is, de folyamatosan vertünk meg mindenkit, míg nem a döntőben találtuk magunkat. Úgy gondolom ott a Dicsőség és Kondi ellen törvényszerű volt a sikerünk, bár senki sem minket gondolt esélyesnek, ahogy nem is voltunk azok. Ez a siker mindenkit meglepett, de nagyon jó volt arra, hogy mindenki megtanulja a nevünket, és az óta az országos döntő kivételével, minden versenyen ott vagyunk, ami jól mutatja az elszántságunkat és idén már azt sem szeretnénk kihagyni.

2. A szezon többi részén, és az idei szezon elején viszont nem nagyon jöttek össze a tornák, de most mintha talán kezdenétek belejönni. Fog még nyerni a Call Me Maybe?

A Semmelweis Open után sokáig vezettük a ranglistát, utána voltak még dobogós helyezéseink, de az előre kitűzött célt, vagyis a csoportból való továbbjutást egy alkalomtól eltekintve mindig sikerült abszolválni. A szezon végére a ranglistán jó helyen végeztünk, sajnos az országos döntőn azonban nem tudtunk részt venni. Nyilvánvalóan az idei szezon döcögősebben indult, több versenyen is elvéreztünk a csoportmérkőzések során, de az idei Semmelweis kupán elkezdődött valami és úgy érzem visszatértünk a mezőnybe. Az ottani Moneyball elleni győzelmünk új kapukat nyitott ki előttünk az idei szezonban és elindultunk felfelé. Bár még nem sikerült a dobogóra felállnunk, a második Vespa Kupán mutatott teljesítmény már kellően bíztató jeleket ad arra, hogy ez hamarosan megtörténjen. Szerencsére versenyből nincs hiány, tehát a válaszom egyértelmű igen, fog még nyerni a Call Me Maybe.

3.Honnan ismerkedtél meg a játékkal, és mi motivál benne leginkább?

A játékkal a TF-es pályafutásom során ismerkedtem meg. Mint már említettem azelőtt a bizonyos Semmelweis Open előtti napokban alakult meg a csapatunk. Előtte nagyon kevésszer játszottam a koliban, egyáltalán nem voltam rutinos. Viszont az idő előrehaladtával a dobásaim egyre inkább célba találtak, a szabályokat nagyon hamar teljesen elsajátítottam és rengeteg verseny van már azóta a hátam mögött. A motivációval sosem volt probléma, ki az aki nem szeret egy kitűnő társaságban jó hangulattal egybekötve tétre menő meccseket játszani egymással úgy, hogy közben sörözik. Fel lehet fogni a sörpingpongot játékként és versenyként is, szerintem fontos a kettő közötti egyensúly és akkor bárki élvezheti ezt a tevékenységet.

+1. Végül pedig egy kérdés egy riválistól, Tóth Ádámtól (Giants):
“Az alábbiak közül mit választanál? A.: A Call me Maybe megnyeri az idei (utolsó, nem lesz több) NSL-t és a neve örökre fenn marad, mint a rövidéletű, ám sikeres hazai sörpingpong utolsó bajnoka, vagy a Call Me Maybe sosem nyer többet versenyt sem, de a sörpingpong itthon jóval magasabb szintre jut?”

Elképzelhetetlennek tartom, hogy az idei lenne az utolsó NSL, hiszen hatalmas népszerűségnek örvend idén a sportág. Ha mégis így történne, természetesen feláldoznám magunkat a beerpong érdekében, hiszen szeretjük ezt a játékot, szeretünk játszani, és szeretünk versenyezni. Ettől függetlenül hiszem, hogy a Call Me Maybe már az eddigi eredményeivel is beírta magát az NSL történetébe.